2. rész

Az előző rész nagyon rövid volt! Sajnálom!

Most értem ide a szállodába. Miután bejelentkeztem gondoltam benézek egy Night Klubba úgy is a barinőm ott dolgozik, csak előtte kipakolok.
 A klubban igyekeztem minél inkább a pultnál maradni, de a hullámzó izzadt testek ezt megnehezítik. Végre elértem a pultot és nocsak kivan itt a barinőm:
-Léna!!!!! Mizuuuu BABÓCÁM!- ordítottam mire sarkon fordult és a nyakamba vetette magát.
- Hope! DE hiányoztál. Hát te itt? Most kit kell elintézned?- kérdezte gyanakodva.
- Most azért vagyok itt mert megtaláltam anyám egyik gyilkosát!- mondtam hirtelen váltva komolyra. Ábrázatán látszott, hogy nincs képben. Végülis ő már rég nem látott engem.- És, hogy vagy? Milyen itt?- kérdeztem próbálva oldani a feszültséget.
- Jól, de Bo az nagyon kiakadt! Főleg mikor megtudta, hogy George-t megölte az egyik vadászangyal.- hirtelen futott át rajtam az emléke George-nak. Szegény srác pedig jó fel volt. Bo imádta. Az ő bátya még régebben meghalt így George vigyázott rá kiskorától. 14 volt Bo és 20 George mikor összejöttek!
- ÚÚÚÚÚÚ! szegény! És most hol van?- kérdeztem persze azt hogy Bo hol van.
- Otthon van! Nincs jó kedve!
- Felmehetek hozzátok?- kérdeztem- Hátha tudok rajta segíteni.
- Persze! Télleg hol "laksz" most?
- Egy hotelban!- mondtam mit sem sejtve.
- Akkor pattogj a cuccodé jössz hozzánk addig is nálam laksz!- nem tudtam ellenkedni már el is kapta a karom és rángatott maga mögött. Mindig is erősebb volt nálam, de nem is baj!
A hotelból kiérve a cuccaim súlyát megérezték fáradt vállaim! Amikor beléptünk az ajtón hirtelen megláttam Bo-t ahogy a nappaliban ült és egy magazint bújt. Mikor meglátott olyan gyorsasággal ugrott nyakamba, hogy felestünk.
- Hopeeeeeeee! Istenem, de hiányoztál!!!!!- ölelgetett, de még mindig a földön!!
- TE is nekem Bo, de megtennéd, hogy azzal a barátságos 60 kilóddal lemászol a már így is kilapult testemről.
- Persze! Léna mesélte, hogy van egy lakótársunk Josh?
- NEM! Ki az?- kérdeztem majd a hátam mögül egy rekettes és erősen álmos hang megszólal:
- Én!- mikor megfordultam ledermedtem, de hát őt London már egyszer megölte!